Tegnap este 9 után fekvés, reggel 7 előtt nem sokkal ébredés.
A szállásadónak van egy labradorja, tegnap este be volt zárva, a reggeli kávéval leviszem Bubut az udvarra elvégezni a szükségletek, szerencsére nincs kiengedve az eb.
Kávé után kényelmesen készülődök, fél 9–kor szól a tulaj, indulhatunk?
Kocsival átvisz Kisvidre, a buszmegállónál összerakom Magunkat, indulás.
A tegnap esti felhőszakadás nyomai szépen kivehetőek, kerülgetjük a pocsolyákat erdei úton, haladunk, MAJD:
Szűkül az ösvény, egyszemélyesre vált, majd embermagasságú dzsindzsa, ráadásul néhol konkrétan bokáig gázolok a vízben.
Kikerülni nem lehet, ez megy legalább 500 méteren keresztül.
Nagynehezen átverekedjük magunkat, kiérve Herci tiszta víz és bogáncs, Én nem különben, megálllunk, hogy a szőrét valamennyire kitisztítsam.
Akkor veszem észre, a szeder miatt olyan a karom, mintha “macskafalkával” törölköztem volna.
Vérzik több helyen is.
Nagyszakácsi első utcáján megállunk, elsősegély csomag elő, sebek lekezelnek, pihizünk, itatás, szuszogás.
Egy pici aszfalton, majd erdei úton tovább, hogy az előző etap ismétlődjön annyi különbséggel, hogy most csak combig ér a szeder és csalán, viszont a víz mélyebb, boka fölé ér.
Mintha párhuzam lenne a falu előtti résszel, ez is kb. 500 méter. (Ez nem instagrammra való szakasz... :). )
Végre széles földútra váltunk, a tegnap esti eső miatt járhatatlan “lenne”, de a szélén egy méteres sávban füves, tudunk haladni.
Nyíl egyenesen nagyon hosszan, picit hullámozva (fel, le, fel, le), majd egy jobbossal ráfordulva a célegyenesre beérünk Mesztegnyőre.
A pecsét a kocsmánál van, a pultos, finoman szólva is meghökkent a kinézetünkön, pecsételek, “csúcssör”.
Felhívom a szállásadót, a szállás két házzal van arrébb, elfoglaljuk.
Hercit rendbeteszem (kikefélem a szőrét, átmasszírozom), kaját kap, merthogy a kocsikázás miatt nem kapott reggelit, nehogy baj legyen.
Amíg Ő lazul, addig kimosok.
Utána irány a bolt egyedül (nincs is ellenére), visszaérve kimegyünk az udvarra “őrizni” a száradó ruhát. :)
ÓRIÁSI játék, repül a frizbi, boldogság van.
Az elmúlt két napban nem játszottunk, végre előkerülhetett a “cumi”, folyamatosan vigyorog.
A délután nagy része így telik, a ruha szárad, majd hűlni kezd az idő.
Furcsa az előbbi napokhoz képest.
Jól esik bejönni a nappaliba.
Még egy kis “telefonbuzizás”, fürdés,vacsi, fekvés, majd holnap irány Újvárfalva, de csak 7–kor kelek, mert nem kell sietni, a szállásadó elintézte Nekünk a bevásárlást.
Utána olvastam, holnap is hasonló körülmények várnak, mint ma, majd meglátjuk.